Az épület nehezen kiküszöbölhető hibája a helyszín: a II. Rákóczi Ferenc út felé eső épületszárny a jól hangszigetelő ablakok ellenére valószínűleg még kevésbé vonzó, mint a gerincút felé nyíló lakások, amelyek rövidesen szintén nagy zajterhelésnek lesznek kitéve. A tervező e kereteken belül kívánt elfogadható megoldást adni. Kérdés, hogy a belső sétány a más funkcióval megvalósuló szomszédos fejlesztések területén tovább folytatódhat-e, vagy megszakad, és így kissé értelmetlenné válik. Ekkor kevésbé érvényesül majd a tervező szándéka, miszerint a forgalmas helyen lévő, a HÉV és a csepeli gerincút tervezett nyomvonala közé beszorult, hosszú, keskeny területet belső sétányról tárja fel. A környék panel lakóházai mellett ez a lakóépület-együttes igazi színfolt mélyvörösre festett homlokzatával, oldott, félnyeregtetős tömegeivel. Kellemesek az U alakú, félig nyitott hátsó udvarok a kis játszótérrel, zöldfelületekkel. A lakások közül a felső szinten található galériás otthonok a legvonzóbbak. A többi kétszintes lakás kialakítása is elfogadható, bár ilyen kis alapterületnél kiemelten fontos lenne a gondosan megtervezett alaprajz, és itt némelyik megoldás használati értéke vitatható (pl. szűkösnek tűnik a lakáson belüli lépcső). Összegezve azonban mindenképpen elmondható, hogy egy mintául szolgáló, jó minőségű, a csepeli városközpontban valóban új építészeti minőséget jelentő lakóépület jött létre.