A boutique hotel lényege: repülővel 3-4 napra érkező, árfekvésben középkategóriás vendégköre beéri 16-18 m2-es szobaméretekkel, de elvárja ezek (és a közös terek) legfrissebb design szerinti bútorozását, felszerelését. A szűk telken az építész bravúrosan két belsőudvarra szervezte a hotel függőleges fogatolt szekciópárját. Két sor szoba a lobby fölötti udvarra, egy-egy az utcára és a hátsó udvarra néz. A szekciók csak a földszinten kapcsolódnak egymáshoz. Itt található a reggelizőtér, a lobby és a recepció. A földszinten az utcára nyílik még az egy alagsori parkolószintet kiszolgáló garázslift, ahol egy fordítókorong segítségével tíz gépkocsi fér el. Ez a megoldás lehetővé tette, hogy a szomszéd ház megmaradjon, és ne kelljen elbontani, hogy helyére kerülhessen a garázs lehajtója, amint ezt a környéken már több példán láthattuk. A hátsó fronton a későbbiekben valósul meg egy konferenciaterem. Az épület utcai frontja háromtengelyes, klinkertéglával burkolt, ami az utca 20. századi épületein visszatérő elem. A logó kortárs alkalmazott grafikája nemcsak a homlokzat cégérén, de a legkisebb belső használati eszközökön is visszatér. A projekt keretében a szomszéd eklektikus/neoreneszánsz ház homlokzatát, kő függőfolyosóit és nyílászáróit is felújították. Azoktól a lakóktól, akik ennek ellenére elégedetlenek voltak, a szálloda megvásárolta a lakásaikat, és azokat bravúros, szerves megoldással apartmanként saját üzemmenetéhez kapcsolta. Összegzésként az épület illeszkedése, kortárs arculata, professzionálisan számított és szerkesztett tér-és funkciószervezése, visszafogott, mégis céltudatos magatartása az egész negyed befektetői köre számára kitűnő építészeti példaként mutatható fel.