Az új építkezés a városszerkezet-alakítás területén is pionírnak tekinthető: ezzel a munkával indult meg a Kőbányai úti barnamezős terület nagyszabású megújítása. Az öthajós csarnok, amely 1886-ra készült el Feketeházy János tervei alapján korának egyik legnagyobb szegecselt acéltartós szerkezetével, egészen 2009-ig szolgálta a mozdonyok javítását. A funkcióváltó rekonstrukció a korabeli acélszerkezet és az épület jellegzetes tégla architektúrájának megőrzését tekintette alapkövetelménynek. Az új funkciók tereit ház-a-házban elv alapján alakították ki, a térosztás követi a csarnok hajóinak rendszerét, és lehetőség szerint láttatni engedi az impresszív tartószerkezetet. Az egykori nagy teret ugyan már nem láthatjuk egyben, de az előcsarnok tere sejtetni engedi a csarnok léptékét. Az előadótermek, az üzemi területek a legkorszerűbb technológiával ellátva szolgálják a művészeti munkát. A 450 férőhelyes Bánffy-terem önálló játszó helyszínként is működik. Remélhetjük, hogy nem csak átmeneti hasznosításként, hanem hosszú távon is megmarad ez a szerepe, és a ház az Opera – és általában a budapesti zenei élet – nagy hagyományú helyszínei közé kerül.