Az előírások az építési terület gazdaságos kihasználásának igényével együtt igen tömör kubus kialakítását eredményezték. A tervezőre nehezedett még az együttes egyik oldalának íves (a körúthoz alkalmazkodó) megoldásának feladata is. A tömegalakítás a sok kötöttség ellenére (vagy talán éppen azért) jól sikerült: a különböző homlokzatmagasságú egységek jól illeszkednek egymáshoz. Egyenértékű az utakat és gyalogutakat szegélyező minden homlokzat, érdekes módon kombinálva a szabadon álló és az utcás-tömbös beépítési jelleget. A külső kötöttségeknek való sikeres megfelelés ugyanakkor a belső tereket kissé labirintusszerűvé tette, amely érzetet viszont részben tompítja a sokféle belső átlátás lehetősége. Az épület szerkezeti és homlokzati megoldásai igen magas színvonalúak. A tégla jelenléte ugyanakkor csak az alacsonyabb tömegen érvényesül. A jóval nagyobb tömegű, körkörös alaprajzú épületrészen a szürkészöld színű függönyfalparapetek és az üvegfelületek ridegebb hangulatot árasztanak. Bár a területre vonatkozó építészeti kötöttségek nem engedtek igazán nagy teret a szabadabb formálásnak, az irodaház kiszámított racionalitásával, magas színvonalú építészeti megoldásaival mégis kitűnik a korszak hasonló beruházásai közül.