Budapest Legenda
Budapesti kortárs építészet térképen
Budapest contemporary architecture map
Bezárás
Vissza
Rehabilitációs séta
Időtartam 180-200 perc
Állomások száma 11
Utazás módja séta és közösségi közlekedés
A Klinikák metróállomástól induló séta két, egykor rossz hírű történelmi külvároson: a Ferencvároson és a Józsefvároson keresztül vezet, a rehabilitáció két típusára is példát mutatva. Az útvonal első szakaszán a számos díjjal elismert Ferencvárosban járunk, ahol közel három évtizede zajlik a tömbrehabilitáció: a rossz állagú lakóházak helyére újak épülnek, a lakóközösségek azonban többnyire megmaradnak. A tömbbelsőkben közös használatú zöldfelületeket hoznak létre; a közterek megújulására jó példa a Ferenc tér. Az Üllői út túloldalán, a Józsefvárosban más eszközökkel zajlik a megújulás: a Corvin Mozi és a Szigony utca között teljesen új sétány és negyed épült – hasonló példa az Orczy Fórum. A Corvin Sétány területéről kiköltöztetett lakók számára épült házak közül is érint egyet a túra. Az egyik végállomás, a Kesztyűgyár a közösség megújítására tett erőfeszítéseket példázza: a régi ipari épületből átalakított kulturális központot a helyi lakosok számára hozták létre.
1
Semmelweis Egyetem Oktatási Központ
Semmelweis Egyetem Oktatási Központ
6
Építész Noll Tamás
Építész iroda M-Teampannon Kft.
Elkészült 2008
Fotó Polinszky Tibor / KÉK
Az orvostudományi egyetem kampusza a közelben, az Üllői út mentén terül el, így az átfogó rehabilitáció alatt álló IX. kerület, azaz Ferencváros jó helyszínnek kínálkozott a szükséges új épülethez. Az intézmény részére a kerület 16 önálló telket vont össze: ezeken épült fel az első fázisban az öt elméleti intézetnek helyet adó tömb, és alakítottak ki új, 1300 négyzetméteres közteret. Az épület telepítését a Tűzoltó utcai szomszédos háztömb is meghatározta: ebben a tervek szerint átjárót nyitnak, ami az új teret összeköti az Üllői úttal és az ott található Klinikák metróállomással. A Thaly Kálmán utca mentén kialakított új köztérre néz az épület nagylélegzetű, üvegfalú aulája. Ebből a közösségi térből lehet feljutni a szintenként elhelyezett intézetekhez, illetve az 1600 hallgató befogadására alkalmas előadótermekhez. A sok fafelület és a természetes kő használatával a tervezők a régi egyetemi épületek hangulatára kívántak utalni. A tömböt három belső kert tagolja; az aula öntött padlója Örkényi Antal képzőművész munkája.
2
Ferenc tér felújítása
Ferenc tér felújítása
6
Építész Kovács Miklós, Sári István
Építész iroda Pestterv Kft.
Elkészült 2006
Fotó Polinszky Tibor / KÉK, Polgár Ádám / KÉK
A IX. kerület, másnéven a Ferencváros belső területének átfogó rehabilitációja 1992-ben indult meg, az Európai Unió URBAN programjának támogatásával. A példaértékű munkák során a terület mind fizikailag, mind a társadalmi-szociális tényezőket tekintve is teljesen megújult, de megőrizte értékes épületállományát és lakosságát. A rehabilitáció vezetői Budapesten az elsők között ismerték fel, hogy a közterek emberi, színvonalas átalakítása magával vonzza a lakóközösségek felfrissülését és ezáltal az épületek megújulását is. A hatalmas munka jelképértékű állomása a városrész legnagyobb közparkja, a Ferenc tér rekonstrukciója, amely az akcióterület szívében fekszik. A lepusztult park áttervezésére pályázatot írtak ki, amelyet a Pestterv nyert meg. A rehabilitáció célja volt, hogy a park színvonalas, izgalmas helyszíneként tudjon szolgálni a környék közösségi életének – miként eddig is. A munkába épp ezért a lakosságot is bevonták. A többszáz cserje és növény ültetése mellett két fedett terasz, zenepavilon, két szökőkút is került a parkba.
3
Holokauszt Dokumentációs Központ
Holokauszt Dokumentációs Központ
6
Építész Mányi István, Gáti Attila
Építész iroda Mányi István Építész Stúdió Kft.
Elkészült 2004
Fotó Schmal Fülöp
A Páva utcai zsinagóga 1923-ra épült fel Baumhorn Lipót tervei alapján, akit a magyarországi zsinagógaépítés legnagyobb alakjaként tisztelnek. A megfogyatkozott közösség a második világháború után nehezen tudta fenntartani házát, így az ezredfordulót követően arról született döntés, hogy a végletesen lepusztult épületet a Holokauszt Emlékközpont épületéhez szervesen kapcsolódva újítják fel. A műemlék zsinagóga rendhagyó, átlós telepítése okán a háromezer négyzetméteres telek beépítése nem bizonyult egyszerű feladatnak. Az új szárnyak az utcafronthoz húzódva, falszerűen keretezik a belső kertet, kifelé szándékosan zárt, monolit jelleget mutatva. A belső kertben áll az üveglamellás torony, amelyből a kiállítótérbe juthatunk le.
Több infó
4
Lakóépület felújítása a ferencvárosi rehabilitációban
Lakóépület felújítása a ferencvárosi rehabilitációban
6
Építész Szabó Zerindné
Építész iroda Attik’-Art Kft.
Elkészült 1995
Fotó Schmal Fülöp
Több infó
5
Trafó Kortárs Művészetek Háza
Trafó Kortárs Művészetek Háza
6
Építész Gerstenberger Ágost, Arvé Károly, Gaskó Mátyás, Schnell Judit
Elkészült 1998
Fotó Kőhegyi Erika / KÉK
Az igényes architektúrájú épületben transzformátor állomás működött megépültétől az 1960-as évekig, majd évtizedekig üresen állt. A kilencvenes évek elején Budapesten több régi transzformátorházat újítottak fel a régitől eltérő célokra (Merlin Színház, Elektrotechnikai Múzeum, bankfiók). Ekkor fedezte fel magának egy francia anarchista művészcsoport az egykori dél-pesti transzformátorházat, amely egy nyáron át nyitott kulturális központként, majd foglalt házként működött. Végül a meg nem valósult világkiállításra elkülönített és megmaradt keretből a főváros építette át mai formájára, eredetileg a legendás Fiatal Művészek Klubjának utódaként. Az építészeti értékeket megőrizve a ház belseje teljes átalakításra került; a nagy előadóterem és a pincében elhelyezett rendezvénytermek mellett kiállítóteret és próbatermeket is sikerült elhelyezni. A szomszédos telken álló, a Tűzoltó utca felé néző földszintes lakóházat elbontották; a helyén létrejött kis teresedésre nyílik a kulturális központ új bejárata, az előtetőn a mára védjeggyé vált TRAFÓ felirattal.
6
Corvin Corner Irodaház
Corvin Corner Irodaház
1
Építész Szász László
Építész iroda Stúdió'100 Építészeti Kft.
Elkészült 2015
Több infó
7
73 lakásos lakóépület a Futó utcában
73 lakásos lakóépület a Futó utcában
8
Építész Hajnal Zsolt, Harangi László Barna, Kendlényi Péter
Építész iroda Hajnal Építész Iroda Kft.
Elkészült 2006
Fotó Polgár Attila, Hajdú József, Zsitva Tibor
A rehabilitáció alatt álló VIII. kerület (Józsefváros) új épületei közül színvonalas, jó példa a Futó utca 73 lakásos új társasháza. A historizáló épületekhez csatlakozó, hatszintes utcai szárny mögött a nagy telekmélység egy párhuzamos, kis alapterületű lakásoknak helyet adó udvari szárny építését is lehetővé tette. A közös kertre néző homlokzatok folyosórendszerét a 19. századi bérházak gangos világa ihlette; a két szárnyat üveglamellás közlekedőblokk köti össze. Az erőteljes formákkal tagolt utcai szárny élénk, kontrasztos motívumként jelentkezik a szürke utcaképben. A földszintet mészkő és fekete gránit borítja, míg az emeleteken a vörös üvegkorlát teremt kellemes színfoltot. A vakolt falfelületeken a meghatározó fehéren kívül három alapszínt: sárgát, pirosat és kéket használtak. A kellemes arányú, átgondolt épület a budapesti bérházépítészet fénykorát, a két világháború közét idézi.
Több infó
8
Práter utcai szociális bérház
Práter utcai szociális bérház
5
Építész Kis Péter, Valkai Csaba
Építész iroda PLANT - Atelier Peter Kis
Elkészült 2008
Fotó Polgár Ádám / KÉK
A Práter utca önkormányzati lakóépülete a közeli Corvin Sétány, a városrész legnagyobb fejlesztése miatt elköltöztetett lakók számára készült. Az L alakú telekre néző négy tűzfal komoly problémát jelentett; az építészek végül nem az eltakarás, hanem a továbbépítés mellett döntöttek. Az így létrejött két, különálló tömböt hídrendszer kapcsolja össze a bejáratnál létrehozott kis kert felett; innen közelíthető meg a két lépcsőház is. A homlokzatok mélybarna téglaburkolatán eltérő távolságokban helyezkednek el a kétszárnyú franciaablakok; a játékosságot fokozzák a vasbeton erkélyek és a műkőből készült árnyékolók. A külső színezése a fehér-sötétbarna-szürke kombinációra építő belső közösségi tereiben is visszatér. A megvalósulás óta sajátos színt vitt az épületbe, hogy a lakók különféle anyagokkal beburkolták a vékony erkélykorlátokat.
9
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar
6
Építész Balázs Mihály
Építész iroda Balázs Mihály Építész Műterme Kft.
Elkészült 2004
Fotó Polinszky Tibor / KÉK, Polgár Ádám / KÉK
Az 1993-ban alapított, egyházi működtetésű egyetem az eredeti piliscsabai helyszín után immár Budapesten működik. Az Információs Technológiai Kar épületének tervezése összetett kihívást jelentett. A környék meglehetősen heterogén: a közvetlen szomszédságot 10-12 emeletes, több száz méter hosszú panelházak jelentik, dél felé pedig a Práter utca egykor igényes, de mára lepusztult 19. század végi épületei állnak. A zárt tömbként megjelenő, visszafogott, de gondosan tagolt homlokzatokkal kiképzett épület markánsan önálló, új hangot képvisel, amelyet a környezethez képest szokatlan, mondhatni elit funkció indokol. A Balázsra jellemző vörös téglaburkolat mögül úgy villannak elő a beugrók vakolt, fehér sávjai, mintha késsel szabták volna őket az épületbe. A külső szikár racionalizmusához szisztematikus, praktikus megfontolásokra építő alaprajz párosul.
10
Kesztyűgyár Közösségi Ház
Kesztyűgyár Közösségi Ház
5
Építész Alföldi György, Sárkány Csilla, Kolossa József
Építész iroda Rév8 Zrt.
Elkészült 2008
Fotó Polinszky Tibor / KÉK
A VIII. kerületnek ez a része a főváros legszegényebb környékei közé tartozik, ahol igen magas a bűnözési ráta is. A 2005-ben elindított átfogó rehabilitációs program egyik fázisa a terület központjaként szolgáló Mátyás tér megújítása volt a lakók bevonásával, egy másik jelentős lépés pedig a téren található egykori kesztyűgyár közösségi házzá alakítása. A 19. század végi házat a rehabilitációs programot koordináló építészek letisztították, kiigazították; a legjelentősebb új elem csupán a két lépcsőház. A belsőben alkalmazott színek, a frissen vakolt felületek, a nyersbeton rusztikája és a formák keresetlensége azonban szokatlan erővel ruházzák fel az épületet, amely felüdítő látványt nyújt a leromlott állapotú bérházak közt. A belső fontos elemei az üvegfalakat díszítő nyomatok, amelyeket a szomszédos iskolában tanító roma származású festőnő képeinek felhasználásával készítettek. Az anyagok és formák kiválasztásánál az építészek elsődleges szempontja volt, hogy a ház „kemény kihívásoknak” néz elébe.
11
Orczy Fórum
Orczy Fórum
5
Építész Kévés György, Földvári Éva, Kovács András
Építész iroda Kévés és Építésztársai Zrt.
Elkészült 2006
Fotó Polinszky Tibor / KÉK
A mára kilenc épületével önálló negyeddé nőtt Orczy Fórum története a Baross utca 135. alá tervezett szállodával kezdődött, amely végül a beruházó anyagi gondjai miatt nem készült el. A munkák koordinálását a tervező építésziroda vette át, amely tulajdonosként is beszállt a projektbe. Az elmúlt másfél évtized alatt, az igényeknek megfelelően folyamatosan változó programmal hat tömbben összesen 505 lakás, két irodaház és egy parkolóház épült a területen. Bár a rossz hírű környék miatt a kezdetekkor nem sokan jósoltak volna fényes jövőt az elgondolásnak, az építészeknek igaza lett: a városrész mára benépesült és kifejezetten népszerű lett. A hosszú távú gondolkodáshoz igazodva választották az épületek anyagát és formanyelvét is: a színes téglahomlokzatok nem csak kellemes hatást keltenek, de tartósak is.
1
Semmelweis Egyetem Oktatási Központ
6
Építész Noll Tamás
Építész iroda M-Teampannon Kft.
Elkészült 2008
Fotó Polinszky Tibor / KÉK
Az orvostudományi egyetem kampusza a közelben, az Üllői út mentén terül el, így az átfogó rehabilitáció alatt álló IX. kerület, azaz Ferencváros jó helyszínnek kínálkozott a szükséges új épülethez. Az intézmény részére a kerület 16 önálló telket vont össze: ezeken épült fel az első fázisban az öt elméleti intézetnek helyet adó tömb, és alakítottak ki új, 1300 négyzetméteres közteret. Az épület telepítését a Tűzoltó utcai szomszédos háztömb is meghatározta: ebben a tervek szerint átjárót nyitnak, ami az új teret összeköti az Üllői úttal és az ott található Klinikák metróállomással. A Thaly Kálmán utca mentén kialakított új köztérre néz az épület nagylélegzetű, üvegfalú aulája. Ebből a közösségi térből lehet feljutni a szintenként elhelyezett intézetekhez, illetve az 1600 hallgató befogadására alkalmas előadótermekhez. A sok fafelület és a természetes kő használatával a tervezők a régi egyetemi épületek hangulatára kívántak utalni. A tömböt három belső kert tagolja; az aula öntött padlója Örkényi Antal képzőművész munkája.
2
Ferenc tér felújítása
6
Építész Kovács Miklós, Sári István
Építész iroda Pestterv Kft.
Elkészült 2006
Fotó Polinszky Tibor / KÉK, Polgár Ádám / KÉK
A IX. kerület, másnéven a Ferencváros belső területének átfogó rehabilitációja 1992-ben indult meg, az Európai Unió URBAN programjának támogatásával. A példaértékű munkák során a terület mind fizikailag, mind a társadalmi-szociális tényezőket tekintve is teljesen megújult, de megőrizte értékes épületállományát és lakosságát. A rehabilitáció vezetői Budapesten az elsők között ismerték fel, hogy a közterek emberi, színvonalas átalakítása magával vonzza a lakóközösségek felfrissülését és ezáltal az épületek megújulását is. A hatalmas munka jelképértékű állomása a városrész legnagyobb közparkja, a Ferenc tér rekonstrukciója, amely az akcióterület szívében fekszik. A lepusztult park áttervezésére pályázatot írtak ki, amelyet a Pestterv nyert meg. A rehabilitáció célja volt, hogy a park színvonalas, izgalmas helyszíneként tudjon szolgálni a környék közösségi életének – miként eddig is. A munkába épp ezért a lakosságot is bevonták. A többszáz cserje és növény ültetése mellett két fedett terasz, zenepavilon, két szökőkút is került a parkba.
3
Holokauszt Dokumentációs Központ
6
Építész Mányi István, Gáti Attila
Építész iroda Mányi István Építész Stúdió Kft.
Elkészült 2004
Fotó Schmal Fülöp
A Páva utcai zsinagóga 1923-ra épült fel Baumhorn Lipót tervei alapján, akit a magyarországi zsinagógaépítés legnagyobb alakjaként tisztelnek. A megfogyatkozott közösség a második világháború után nehezen tudta fenntartani házát, így az ezredfordulót követően arról született döntés, hogy a végletesen lepusztult épületet a Holokauszt Emlékközpont épületéhez szervesen kapcsolódva újítják fel. A műemlék zsinagóga rendhagyó, átlós telepítése okán a háromezer négyzetméteres telek beépítése nem bizonyult egyszerű feladatnak. Az új szárnyak az utcafronthoz húzódva, falszerűen keretezik a belső kertet, kifelé szándékosan zárt, monolit jelleget mutatva. A belső kertben áll az üveglamellás torony, amelyből a kiállítótérbe juthatunk le.
Több infó
4
Lakóépület felújítása a ferencvárosi rehabilitációban
6
Építész Szabó Zerindné
Építész iroda Attik’-Art Kft.
Elkészült 1995
Fotó Schmal Fülöp
Több infó
5
Trafó Kortárs Művészetek Háza
6
Építész Gerstenberger Ágost, Arvé Károly, Gaskó Mátyás, Schnell Judit
Elkészült 1998
Fotó Kőhegyi Erika / KÉK
Az igényes architektúrájú épületben transzformátor állomás működött megépültétől az 1960-as évekig, majd évtizedekig üresen állt. A kilencvenes évek elején Budapesten több régi transzformátorházat újítottak fel a régitől eltérő célokra (Merlin Színház, Elektrotechnikai Múzeum, bankfiók). Ekkor fedezte fel magának egy francia anarchista művészcsoport az egykori dél-pesti transzformátorházat, amely egy nyáron át nyitott kulturális központként, majd foglalt házként működött. Végül a meg nem valósult világkiállításra elkülönített és megmaradt keretből a főváros építette át mai formájára, eredetileg a legendás Fiatal Művészek Klubjának utódaként. Az építészeti értékeket megőrizve a ház belseje teljes átalakításra került; a nagy előadóterem és a pincében elhelyezett rendezvénytermek mellett kiállítóteret és próbatermeket is sikerült elhelyezni. A szomszédos telken álló, a Tűzoltó utca felé néző földszintes lakóházat elbontották; a helyén létrejött kis teresedésre nyílik a kulturális központ új bejárata, az előtetőn a mára védjeggyé vált TRAFÓ felirattal.
6
Corvin Corner Irodaház
1
Építész Szász László
Építész iroda Stúdió'100 Építészeti Kft.
Elkészült 2015
Több infó
7
73 lakásos lakóépület a Futó utcában
8
Építész Hajnal Zsolt, Harangi László Barna, Kendlényi Péter
Építész iroda Hajnal Építész Iroda Kft.
Elkészült 2006
Fotó Polgár Attila, Hajdú József, Zsitva Tibor
A rehabilitáció alatt álló VIII. kerület (Józsefváros) új épületei közül színvonalas, jó példa a Futó utca 73 lakásos új társasháza. A historizáló épületekhez csatlakozó, hatszintes utcai szárny mögött a nagy telekmélység egy párhuzamos, kis alapterületű lakásoknak helyet adó udvari szárny építését is lehetővé tette. A közös kertre néző homlokzatok folyosórendszerét a 19. századi bérházak gangos világa ihlette; a két szárnyat üveglamellás közlekedőblokk köti össze. Az erőteljes formákkal tagolt utcai szárny élénk, kontrasztos motívumként jelentkezik a szürke utcaképben. A földszintet mészkő és fekete gránit borítja, míg az emeleteken a vörös üvegkorlát teremt kellemes színfoltot. A vakolt falfelületeken a meghatározó fehéren kívül három alapszínt: sárgát, pirosat és kéket használtak. A kellemes arányú, átgondolt épület a budapesti bérházépítészet fénykorát, a két világháború közét idézi.
Több infó
8
Práter utcai szociális bérház
5
Építész Kis Péter, Valkai Csaba
Építész iroda PLANT - Atelier Peter Kis
Elkészült 2008
Fotó Polgár Ádám / KÉK
A Práter utca önkormányzati lakóépülete a közeli Corvin Sétány, a városrész legnagyobb fejlesztése miatt elköltöztetett lakók számára készült. Az L alakú telekre néző négy tűzfal komoly problémát jelentett; az építészek végül nem az eltakarás, hanem a továbbépítés mellett döntöttek. Az így létrejött két, különálló tömböt hídrendszer kapcsolja össze a bejáratnál létrehozott kis kert felett; innen közelíthető meg a két lépcsőház is. A homlokzatok mélybarna téglaburkolatán eltérő távolságokban helyezkednek el a kétszárnyú franciaablakok; a játékosságot fokozzák a vasbeton erkélyek és a műkőből készült árnyékolók. A külső színezése a fehér-sötétbarna-szürke kombinációra építő belső közösségi tereiben is visszatér. A megvalósulás óta sajátos színt vitt az épületbe, hogy a lakók különféle anyagokkal beburkolták a vékony erkélykorlátokat.
9
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar
6
Építész Balázs Mihály
Építész iroda Balázs Mihály Építész Műterme Kft.
Elkészült 2004
Fotó Polinszky Tibor / KÉK, Polgár Ádám / KÉK
Az 1993-ban alapított, egyházi működtetésű egyetem az eredeti piliscsabai helyszín után immár Budapesten működik. Az Információs Technológiai Kar épületének tervezése összetett kihívást jelentett. A környék meglehetősen heterogén: a közvetlen szomszédságot 10-12 emeletes, több száz méter hosszú panelházak jelentik, dél felé pedig a Práter utca egykor igényes, de mára lepusztult 19. század végi épületei állnak. A zárt tömbként megjelenő, visszafogott, de gondosan tagolt homlokzatokkal kiképzett épület markánsan önálló, új hangot képvisel, amelyet a környezethez képest szokatlan, mondhatni elit funkció indokol. A Balázsra jellemző vörös téglaburkolat mögül úgy villannak elő a beugrók vakolt, fehér sávjai, mintha késsel szabták volna őket az épületbe. A külső szikár racionalizmusához szisztematikus, praktikus megfontolásokra építő alaprajz párosul.
10
Kesztyűgyár Közösségi Ház
5
Építész Alföldi György, Sárkány Csilla, Kolossa József
Építész iroda Rév8 Zrt.
Elkészült 2008
Fotó Polinszky Tibor / KÉK
A VIII. kerületnek ez a része a főváros legszegényebb környékei közé tartozik, ahol igen magas a bűnözési ráta is. A 2005-ben elindított átfogó rehabilitációs program egyik fázisa a terület központjaként szolgáló Mátyás tér megújítása volt a lakók bevonásával, egy másik jelentős lépés pedig a téren található egykori kesztyűgyár közösségi házzá alakítása. A 19. század végi házat a rehabilitációs programot koordináló építészek letisztították, kiigazították; a legjelentősebb új elem csupán a két lépcsőház. A belsőben alkalmazott színek, a frissen vakolt felületek, a nyersbeton rusztikája és a formák keresetlensége azonban szokatlan erővel ruházzák fel az épületet, amely felüdítő látványt nyújt a leromlott állapotú bérházak közt. A belső fontos elemei az üvegfalakat díszítő nyomatok, amelyeket a szomszédos iskolában tanító roma származású festőnő képeinek felhasználásával készítettek. Az anyagok és formák kiválasztásánál az építészek elsődleges szempontja volt, hogy a ház „kemény kihívásoknak” néz elébe.
11
Orczy Fórum
5
Építész Kévés György, Földvári Éva, Kovács András
Építész iroda Kévés és Építésztársai Zrt.
Elkészült 2006
Fotó Polinszky Tibor / KÉK
A mára kilenc épületével önálló negyeddé nőtt Orczy Fórum története a Baross utca 135. alá tervezett szállodával kezdődött, amely végül a beruházó anyagi gondjai miatt nem készült el. A munkák koordinálását a tervező építésziroda vette át, amely tulajdonosként is beszállt a projektbe. Az elmúlt másfél évtized alatt, az igényeknek megfelelően folyamatosan változó programmal hat tömbben összesen 505 lakás, két irodaház és egy parkolóház épült a területen. Bár a rossz hírű környék miatt a kezdetekkor nem sokan jósoltak volna fényes jövőt az elgondolásnak, az építészeknek igaza lett: a városrész mára benépesült és kifejezetten népszerű lett. A hosszú távú gondolkodáshoz igazodva választották az épületek anyagát és formanyelvét is: a színes téglahomlokzatok nem csak kellemes hatást keltenek, de tartósak is.
Mutasd mindet
Lista
Térkép
Ez az oldal sütiket használ. Bővebb információ →
Elfogad