Az Andrássy úton álló egykori bérpalotát Lechner Ödön tervezte. A francia reneszánsz jegyeit magán viselő épület tökéletesen illeszkedik a századfordulós Budapest fényűző építkezéseinek sorába. 1936-tól költözött a táncoktatás az épületbe, 2002-ig a Magyar Táncművészeti Főiskola működött. A 2000-es évekre elhanyagolt állapotban várta egy következő éra kezdetét, amely a turizmus fellendülésével és az ehhez kapcsolódó szállodafejlesztési hullámmal érkezett el. A fennmaradt értékek megőrzése, egyes elemek visszaállítása, valamint az új funkció adaptálása jelentették a Bánáti + Hartvig Építész Iroda összetett feladatát. A szállodává alakítás több helyen is nagyobb beavatkozással járt. A tető és díszeinek helyreállítása mellett a tetőtérben is szállodai szobákat alakítottak ki. Az eredeti sziluett azonban nem sérült, csak kisebb kortárs építészeti gesztusok árulkodnak a belakott térről. A belső udvarban a szállodai lobby működik, ebből következett a fedett térré alakítás igénye, amely a helyreállítás hangsúlyos kortárs eleme lett. Az épület mozgalmas architektúráját egyrészt gondolatiságban, másrészt belső homlokzatának tagolásait geometriájában lekövető, nyeregfelületű, filigrán szerkezetű üvegtető fedi az udvart. Bár az épület szállodaként született újjá, nem zárkózik el a járókelők elől. Az adottságokhoz alkalmazkodva a szálloda főbejárata a Hajós utcából nyílik. Ennek köszönhetően a földszinti kávézó és étterem az épület eredeti koncepciója szerint, grandiózus árkádjával várja újra vendégeit.