l867 óta az Állami Nyomda ipari üzem főépületeként funkcionált, majd 1876-ban bővítésként megépült az Országház utcai szárny. 1890-ben újabb jelentősebb átalakítás történt, amikor a főépület hátsó traktusait öntöttvas oszlopok beépítésével összenyitották. A hátsó udvar északi és nyugati oldalát lezáró épületszárnyak az 1930-as években készültek el. Mind a Kapisztrán tér, mind az Országház út felőli homlokzat mértéktartó, finoman elegáns kialakítása azt az érzetet kelti, mintha mindig is ott állt volna. A belső udvar lefedése kellemes arányú teret hozott létre, amely megfelelően osztja el az ügyfélforgalmat. A képviselői terem öntöttvas tartószerkezetének megmutatása szellemes: a korszerű és a történeti formák harmonikus összhanggá álltak össze. Az épület belső berendezésének anyag- és felületkezelése általában véve igényes, a tisztviselői szobák intarziás padlóburkolata elegáns környezetet nyújt. A képviselői terem berendezésében talán szerencsésebb lett volna egységesebb koncepciót érvényesíteni, a bútorozás sokfélesége a teljes épületet tekintve azonban mégsem zavaró. A belsőépítészet bizonytalanságaival együtt is korszerű szemléletű, példaértékű műemléképület-megújítás jött létre.