A szomszéd épületekhez egy-egy függőleges faltesttel csatlakozik, amelyeket az ötödik emeleti teraszok feletti pilléreken fekvő, végigfutó gerenda köt össze. Az így kialakított fehér kőburkolatú keret magába zárja az épületet. A földszinten a falakat teljes magasságban sötétszürke matt-csiszolt gránit burkolja. A keretezésen belüli mezőt öt függőleges, fehér színűre vakolt, nyílásmentes faltest osztja, köztük erkélysorok, mögöttük nyílászárók. Ezt a mértéktartó színvilágot narancsvörös erkélymellvédek gazdagítják, kis méretű, kör alakú rendezett nyílásokkal áttörten. Az első emeletre felérve az épület által körbezárt, tégla alaprajzú, füvesített, kiváló légtérarányú belső udvarba érkezünk. Az itt kialakított tér a 19–20. század fordulóján épített belsőudvaros, körfolyosós bérházbelsők korszerű, hangulatos és művészi újrafogalmazása, a lakóépület központi, impozáns eleme. A rövid oldalakat a kiszellőztetett, végig üveglamellákkal ellátott lépcsőház, illetve a garzontömb zárja. Az udvar hosszoldalain futó nyitott folyosókat széles, tömör mellvédek kísérik. A tervező összességében olyan egyedi kisugárzású épületet hozott létre, amely példaként szolgálhat a belső kerületek új beépítéseihez.