Mérhetetlen felelősségük van a társasházak tervezőinek etikai, morális szempontból is, hiszen a beruházó dolga minden négyzetméter eladása, s az építésznek kell figyelnie arra, hogy valamennyi lakás lakható legyen. A tervező pedig nemcsak szép, de etikus házat is csinált. Képes volt rávenni a beruházót – igaz, régi, jó kapcsolat van közöttük –, hogy inkább udvartér legyen a befordított tömegek alsó két szintjén, és ne két rosszul benapozott lakás. A tömbök utcai végein kétszintes lábak teszik a földszintet nagyvonalúvá, köztük szolgáltató üzletek kaptak helyet. A kellemes előtereket és a homlokzatot is nemes anyag, tömbönként más és más színű homokkő burkolat teszi elegánssá. A beruházás pozitív kisugárzású a környékre. A kivitelezés során a szomszéd épületek tűzfalait is felújították vakolattal és kőlap díszekkel, sőt a telepítésnél még az engedély nélkül nyitott ablakokra is tekintettel voltak. A zöldtetők kellő vastagságú termőtalajjal készültek, üde színfoltok a városi betondzsungelben. Jól sáfárkodott a tervező az anyagi lehetőségekkel is: a lépcsőházak előtereiben bőkezű, az utcaszinten elegáns, míg a nagy felületeken – a felsőbb szinteken – takarékos megoldások születtek.